Nyelvtan
Abécé és kiejtésHangsúlyA magánhangzók kiejtésének áttekintéseA mássalhangzók kiejtésének áttekintéseFőnevekFőnévragozásKemény végződésű főnevekLágy végződésű főnevekMelléknevekMelléknévragozásA melléknevek fokozásaNévmásokSzemélyes névmásokBirtokos névmásMutató névmásKérdő és vonatkozó névmásokHatározatlan névmásTagadó névmásSzámnevekTőszámnevekSorszámnevekSzorzószámnevekDátumAlapműveletekTörtekIgékIgeragozásMúlt időJövő időFeltételes módFelszólító módHatározószókHatározószók képzéseHatározószók fokozásaElöljárószókSzókapcsolatokA van létige kifejezéseA birtokviszony kifejezéseA szükség, lehetőség kifejezéseMagázás az oroszbanTagadás

1. Abécé és kiejtés

а, А а, А [a] р, Р р, Р [r]
б, Б б, Б [b] с, С с, С [s]
в, В в, В [v] т, Т т, Т [t]
г, Г г, Г [g] у, У у, У [u]
д, Д д, Д [d] ф, Ф ф, Ф [f]
е, Е е, Е [je] х, Х х, Х [χ]
ё, Ё ё, Ё [jo] ц, Ц ц, Ц [ts]
ж, Ж ж, Ж [ʐ] ч, Ч ч, Ч [tʃ]
з, З з, З [z] ш, Ш ш, Ш [ʂ]
и, И и, И [i] щ, Щ щ, Щ [ʂɕ]
й, Й й, Й [j] ъ ъ keménységjel
к, К к, К [k] ы, Ы ы, Ы [ɨ]
л, Л л, Л [ƚ] ь ь lágyságjel
м, М м, М [m] э, Э э, Э [ε]
н, Н н, Н [n] ю, Ю ю, Ю [jʉ]
о, О о, О [o] я, Я я, Я [ja]
п, П п, П [p]
Eltérő kiejtés a magyarhoz képest
Az а nyíltabb, mint a magyar nyelvben, az е, э magánhangzók pedig zártabbak. A [ə] a redukált kemény а, е, i magánhangzók jelölésére szolgáló, semleges magánhangzó, mely több nyelvi funkcióval is rendelkezik. A magyarban megjelenhet például a beszédhangok egymásrahatásának következményeként, de helyettesíthet egyéb magánhangzókat is a spontán beszédben (ennek lehet az oka a beszédtempó, de akár az elnagyolt artikuláció is). A magyarban a hezitálás leggyakrabban éppen svá-szerű hanggal történik. A х hangot a Bach név végén található hanghoz hasonlóan ejtjük. Az lj betűt lágy l és j közötti hangként ejtjük, a kiejtés átiratában j-ként jelöltük.