×
Lingea
E-shop Bejelentkezés
×
Nyelvtan
Ábécé és kiejtésFőnevekMelléknevekNévelőkNévmásokSzemélyes névmásokBirtokos névmásokVisszaható névmásokMutató névmásokKérdő névmásokSzámnevekIgékSegédigékMódbeli/modális segédigékSzenvedő szerkezetA gerundium és a folyamatos melléknévi igenévIgeidőkFolyamatos jelen időEgyszerű jelen időFelszólító módFelkiáltásEgyszerű múlt időFolyamatos múlt időBefejezett jelen időBefejezett folyamatos jelen időBefejezett múlt időEgyszerű jövő időKözeljövőFeltétel kifejezéseHatározószókA határozószók fokozásaSzórend és mondatalkotás
Reklám:

1. Ábécé és kiejtés

Az angol ábécé betűzése
a [eɪ] h [eɪtʃ] o [əʊ] v [viː]
b [biː] i [aɪ] p [piː] w [dʌbəljuː]
c [siː] j [dʒeɪ] q [kjuː] x [eks]
d [diː] k [keɪ] r [ɑː] y [waɪ]
e [iː] l [el] s [es] z [zed]
f [ef] m [em] t [tiː]
g [dʒiː] n [en] u [juː]
A különleges hangok ejtése
A kiejtés átírására használt jeleket a következőképpen ejtjük:
[ŋ] Nazális (veláris) n. Úgy ejtjük, mint az n-t a magyar munka és tank szavakban.
[θ] Zöngétlen th. Nyelvünk hegyét elülső fogaink közé helyezve, pöszésen ejtett rövid sz, pl. think.
[ɜ] Úgy ejtjük, mint a magyar hosszú ő-t, de ajakkerekítés nélkül.
[ə] Úgy ejtjük, mint a magyar rövid ö-t, de ajakkerekítés nélkül.
[w] v-szerű u
A kiejtés átírása, valamint a jelek leírása egyszerűsítve vannak feltüntetve, hogy ezzel elősegítsék a minél egyszerűbb és érthető olvasást.
Reklám:

Reklám: