| a | [a] | h | [atʃe] | ñ | [eɲe] | u | [u] |
| b | [be] | i | [i] | o | [o] | v | [uβe] |
| c | [θe] | j | [xota] | p | [pe] | w | [uβe doβle] |
| d | [de] | k | [ka] | q | [ku] | x | [ekis] |
| e | [e] | l | [ele] | r | [eɾe] | y | [i gɾjega] |
| f | [efe] | m | [eme] | s | [ese] | z | [θeta] |
| g | [xe] | n | [ene] | t | [te] |
| b, v | szókezdő helyzetben mindkettő általában [b]-nek hangzik, valamint m, n után |
| c | e, i előtt [θ] (az amerikai spanyolban [s]), minden más helyzetben [k] |
| ch | [tʃ] |
| d | szóvégi helyzetben és magánhangzók között [ð] |
| h | mindig néma |
| j | [x] |
| ll | lágy [j] (a latin-amerikai spanyolban [j, zs]) |
| ñ | [ɲ] |
| z | [θ] (a latin-amerikai spanyolban [s]) |
| g | e,i előtt [x], minden más helyzetben g |
| güe [gwe] | güi [gwi] | gua [gwa] | que [ke] |
| gue [ge] | gui [gi] | guo [gwo] | qui [ki] |
| [β] | gyenge b, az ajkak érintkezése nélkül ejtjük |
| [ð] | gyenge d, nyelvünk a felső fogak peremét érinti |
| [θ] | sz, nyelvünk hegyét fogaink közé helyezzük |
| [w] | félhangzós u, mely az utána következő magánhangzóhoz kötődik |
| [x] | erős h-nak hangzik, mint a Bach, technika szavakban |
