a | [a] | h | [atʃe] | ñ | [eɲe] | u | [u] |
b | [be] | i | [i] | o | [o] | v | [uβe] |
c | [θe] | j | [xota] | p | [pe] | w | [uβe doβle] |
d | [de] | k | [ka] | q | [ku] | x | [ekis] |
e | [e] | l | [ele] | r | [eɾe] | y | [i gɾjega] |
f | [efe] | m | [eme] | s | [ese] | z | [θeta] |
g | [xe] | n | [ene] | t | [te] |
b, v | szókezdő helyzetben mindkettő általában [b]-nek hangzik, valamint m, n után |
c | e, i előtt [θ] (az amerikai spanyolban [s]), minden más helyzetben [k] |
ch | [tʃ] |
d | szóvégi helyzetben és magánhangzók között [ð] |
h | mindig néma |
j | [x] |
ll | lágy [j] (a latin-amerikai spanyolban [j, zs]) |
ñ | [ɲ] |
z | [θ] (a latin-amerikai spanyolban [s]) |
g | e,i előtt [x], minden más helyzetben g |
güe [gwe] | güi [gwi] | gua [gwa] | que [ke] |
gue [ge] | gui [gi] | guo [gwo] | qui [ki] |
[β] | gyenge b, az ajkak érintkezése nélkül ejtjük |
[ð] | gyenge d, nyelvünk a felső fogak peremét érinti |
[θ] | sz, nyelvünk hegyét fogaink közé helyezzük |
[w] | félhangzós u, mely az utána következő magánhangzóhoz kötődik |
[x] | erős h-nak hangzik, mint a Bach, technika szavakban |